A következőkben néhány mondatban igyekeztem összefoglalni, hogy mi mindent is jelent a jóga, azzal a céllal, hogy ne csak információt, hanem inspirációt is adjak a gyakorlásodhoz. Minden egyes rész után találsz egy gyakorlatias példát, aminek az elvégzése lehetőséget biztosít a további fejlődésre.
Mielőtt sorra vennénk az egyes elemeket, annyit érdemes megemlíteni, hogy a jóga rendszerbe foglalása Patandzsali nevéhez köthető, aki a jóga folyamatát nyolc, egymásra épülő lépésben összegezte. Mivel az ősi jógairatok az Ázsiában elterjedt szanszkrit nyelven íródtak (hasonlóan az európai latin műveltséghez), a jóga nyelve is a szanszkrit lett. A nyolc eredeti elnevezés előtt a magyar tartalmukat találod.
Íme, a jóga 8 eleme:
1. Összhangban a környezeteddel – a jáma elvek
Bármilyen meglepő, a jóga, mint sport, azaz a jógapózok, testhelyzetek Patandzsali rendszerében csak a 3. lépcsőt jelentik. A jógagyakorlás eszerint nem a jógaszőnyegen kezdődik, hanem már sokkal hamarabb. A stabil alapot azok az elvek jelentik, amik biztosítják számodra, hogy
I békében és összhangban élj a környezeteddel.
Ezeket az elveket tulajdonképpen mindenkinek követnie kellene, a jógagyakorlóknak pedig különösképp, mert ezek a társadalmi együttélés alapjai. A jáma elvek öt olyan hozzáállást tartalmaznak, amik mind azt a célt szolgálják, hogy harmóniában élj a körülötted levő világgal, és tiszteld azt a nagyobb egészt, aminek Te is a része vagy.
Az ajánlott hozzáállások:
- nem ártás,
- igazsághoz való hűség,
- lopástól való tartózkodás,
- mértékletesség,
- a ragaszkodás elengedése
Példák
A nem ártás vagy más szóval erőszakmentesség arra vonatkozik, hogy gondolatban, szóban és tettben se árts. Jelentheti ez a jóindulatot az emberi kapcsolataidban, nem megfeledkezve az önmagad iránti szeretetről és együttérzésről, de megnyilvánulhat ez az elv az állatokkal való emberséges bánásmódban, a természet tiszteletében vagy a környezetvédelemben is. A testmozgás során is érdemes végig szem előtt tartani ezt az alaptörvényt, és úgy gyakorolni, hogy a testnek se árts, azaz tartsd tiszteletben a határaidat, és ne erőltess semmit, mert a jóga nem a szenvedés útja.
Szánj néhány percet a fenti elvek tanulmányozására, és fogalmazd meg magadnak, számodra mit jelent, milyen tartalmat hordoz ez az öt ajánlott hozzáállás.
Kiválasztva például az igazság elvét, érezz bele az igazsághoz való hűség valódi mélységébe. Beszélgetések, viták előtt gondold át az alábbi kérdéseket:
- Az igazságom egy örök érvényű igazság? Vagy inkább a saját véleményem, netán a szilárd meggyőződésem?
- Ha valakinek megmondom az „igazat”, az őszinteség?
- Amit mondani akarok, az hasznos-e a másik embernek? Lehet, hogy csak a saját igazam a fontos, és arról akarom mindenáron meggyőzni őt?
- Beszéd közben ügyelek-e a megfelelő mértékre, vagy egyszerre zúdítom rá a mondandómat a partnerre?
- Kedvesen, és a szeretet által vezérelve szólok-e?
Egy jó vezérfonal lehet ennek az elvnek a követéséhez, ha mindig észben tartjuk az elv eredeti, ősi célját és jelentését: „Az igazság célja az, hogy a bennem levő tudatosságot felébresszem a másik emberben”.
Gyakorlat
Kezdd el alkalmazni az igazmondás elvét a mindennapjaidban: akkor és úgy szólj, hogy azzal emelni tudd a másikat, még ha számára kellemetlen is, amit mondasz. Kövesd a kis lépések módszerét: minden nap csak egy kicsivel légy tudatosabb, kedvesebb és együttérzőbb, amikor az igazság elvéről van szó.
Végül érdemes nem elfeledkezni a saját magunkhoz való viszonyunkról sem, Shakespeare szavait idézve: „Mindenek fölött / Légy hű magadhoz: így, mint napra éj, / Következik, hogy ál máshoz se léssz”.
2. A belső harmónia alappillérei – nijáma elvek
A nijáma elvek már nem a környezetedre, hanem a saját belső világodra vonatkoznak, ezek
I a belső harmónia alappillérei.
Ezeknek az elveknek a követése biztosítja a hétköznapi jóllétedet és a tartós boldogságodat, hogy fizikailag, mentálisan és szellemileg is erős legyél.
A követendő öt elv:
- tisztaság,
- megelégedettség,
- önfegyelem,
- önképzés,
- önfeladás.
A fenti elvek alkalmazásához elegendő lehet néhány egyszerű gyakorlat, és az eredmény már nagyon hamar megtapasztalható. Érdemes tehát foglalkoznod velük, és
I beépítened őket a mindennapi életedbe.
Célszerű lassan haladni, és először kisebb változtatásokkal kezdeni, odafigyelve a rendszerességre és a következetességre (önfegyelem).
Gyakorlat:
A megelégedettség érzésének gyakorlásához és eléréséhez közismert módszer a hálanapló. Akár leírnod sem kell – bár sokkal erőteljesebb a hatás, ha minden nap szánsz néhány percet és átgondold, miért lehetsz hálás aznap. Lehetnek ezek egészen egyszerű dolgok is, mint például a Napsütés, egy mosoly vagy egy finom étel. Próbáld ki néhány héten keresztül, hogy minden nap találsz pár dolgot, ami örömöt okoz, és figyeld meg, milyen változásokat hoz az életedben.
3. Jóga mint sport, a testhelyzetek –ászanák
A jógát említve legtöbben a testmozgásra, és azokra a gyakorlatokra gondolnak, amik az erőnlétet és a rugalmasságot fejlesztik. Azt már kevesebben tudják, hogy az ősi jóga iratokban eredetileg csak a meditációs ülések leírása szerepelt, a többi testtartást évszázadokkal később a hatha jóga hozta el. Az akkor leírt 84 póz száma később folyamatosan bővült, mára már több száz jógapózzal találkozhatunk.
A fizikai pózok gyakorlása és a testtudat fejlesztése remek lehetőséget nyújt a test jelzéseinek fogadására. Számos dolgot megfigyelhetünk gyakorlásunk során, mint például a légzésünk minőségét, az adott pillanatban felmerülő érzéseinket, vagy hogy melyik pózban miként érezzük magunkat. Érdemes az elvárások helyett egyfajta nyitott kíváncsisággal fordulni a test felé, és ezáltal
I megfejteni a csak nekünk küldött üzeneteit.
Az egyes testtartásoknak ezen felül szimbolikus jelentőségük is van. Teljesen más minőség egy deszka tartás (plank), mint egy galamb póz vagy egy gyertyaállás. Ahogy a mindennapi életben, úgy a jóga pózokban is
I egyszerre van jelen az erőfeszítés és az elengedés,
az aktív cselekvés és a passzív ellazulás. Ezáltal a jóga testhelyzetek nem csupán a testet fejlesztik, hanem
I a mentális és lelki fejlődést is támogatják.
A gyakorlatok az egész emberre hatnak, megfelelő kivitelezésük által testileg, lelkileg és mentálisan is egyensúlyba kerülünk, és sokkal könnyebben boldogulunk a mindennapokban.
Gyakorlat
A jógában többféle gyakorlatsorral is találkozhatsz, amikor meghatározott sorrendben több jógapóz következik egymás után. Itt találod az egyik legismertebb sorozatot, a Napüdvözletet.
Kedvenc gyakorlatom a fa tartás, a jóga szanszkrit nyelvén a vrikshasana. Ez a póz már önmagában is szimbolikus jelentőségű, hiszen a fa sok kultúrában az élet jelképe. A fa gyökerei jelenthetik a múltat, törzse a jelent, az ágak pedig már a jövő felé mutatnak.
Figyeld meg ebben a pózban a földdel való kapcsolatod, a saját gyökereid, amiből erőt meríthetsz, vagy a törzsedet borító kéreg vastagságát, védelmező erejét, netán az ágaid kuszaságát, vagy gondolj a rejtetten megjelenő évgyűrűkre. Eszedbe juthat az árnyékod is, mely kellemes hűst ad a forró nyári melegben, vagy dús lombkoronád, mely menedéket nyújt más élőlények számára. Akár felidézheted tudatosan a bódhi-fát, ami alatt Buddha oly sokáig ücsörgött.
Ha ilyen messze nem is merészkedsz, a test két oldalát könnyen összehasonlíthatod, megfigyelve az egyensúlyodat, hogy melyik lábon állva hogyan érezted magad a gyakorlatban. Eljátszhatsz azzal a gondolattal is, hogy az adott pillanatban éppen milyen fa vagy: vastag törzsű tölgy, édes termést hozó gyümölcsfa, szikár szálkásfenyő vagy törékeny fűz.
S végül egy ötlet: ne feledkezz meg arról, hogy a fák többsége erdőt alkot, próbáld ki ezt a pózt párban vagy csoportosan, és éld át a kapcsolódás felemelő erejét.
4. A légzés tudománya – pránajáma
„A jógi élete nem a napjai számából, hanem a lélegzetvételei számából adódik” – fogalmazta meg a tapasztalt jógamester, B.K.S. Iyengar. Mára már tudományosan bizonyított tény, hogy ha helyesen lélegzel, minden sejted lassabban öregszik. Már csak ezért is érdemes helyesen lélegezni.
Talán meglepő, hogy miért kell külön foglalkozni a légzéssel, hiszen lélegezni mindenki tud. Mint ahogy állni, ülni, enni és aludni is tudunk. Nem mindegy azonban, hogy hogyan.
James Nestor egy egész könyvet írt a helyes légzésről, az ő gondolatai ösztönöztek arra, hogy megosszam Veled ennek az egészen hétköznapi tevékenységnek a fontosságát.
Nem is gondolnád, hogy a helyes légzés mennyire lényeges a mindennapok során! Már azzal is sokat teszel az egészségedért, ha a hétköznapjaid során tudatosan figyelsz arra, hogy
I orron át, lassan és kevesebbet lélegezz.
Egy esetlegesen kialakult szokást megváltoztatni nem lehet egyik napról a másikra, ezért is lényeges, hogy tudatosan figyelj a helyes légzésre.
Talán emlékszel még a biológia órán tanultakra, hogy miért is olyan
I fontos az orron át történő légzés.
Az orr a beszívott levegőt megszűri, felmelegíti és párásítja, így teszi a tüdő számára befogadhatóvá. Ha a szádon keresztül lélegzel, ezeket a jótékony hatásokat mind elveszted! Az ember az orron át lélegzésre lett megalkotva, a száj csak egy tartalék megoldás, egy B terv, ha az orr eldugulna. Így ha a szádon keresztül veszed a levegőt, az éppen olyan, mintha állandóan a vészkijáraton közlekednél. Gondolj erre, amikor lélegzel.
A lassú légzés jótékony hatása talán nem is szorul magyarázatra, hiszen Te is egyszerűen
I kipróbálhatod, milyen hatással van Rád, ha lassan és nyugodtan lélegzel,
vagy ha gyorsan, kapkodva veszed a levegőt. Egy jó támpont lehet a gyakorlásodhoz, hogy kutatási eredmények alapján a légzés ritmusa akkor a leghatékonyabb, ha a belégzés és a kilégzés is egyenként 5 és fél másodpercig tart. A légzések között nincs szünet, így egy perc alatt ez kb. 6 lassú belégzést és 6 lassú kilégzést jelent.
Végül a kevesebb légzésről.
I Kevesebbet lélegezni nem egyenlő azzal, hogy lassabban lélegzel.
Itt már nem a tempóról, hanem a mértékről van szó. A mai társadalmak többségére a túlfogyasztás jellemző, és ez igaz sajnos a légzésünkre is. Hozzászoktunk, hogy túl sokat lélegzünk. Ha ezen változtatni akarunk, a megoldás egész egyszerűnek tűnik: kevesebbet kell lélegeznünk. A kevesebb légzés elsajátításához viszont tudatos, rendszeres gyakorlás szükséges. Az eredmény azonban nem marad el, és a kevesebb így lesz végül több.
Jó hír, hogy a légzéssel való foglalkozás
I hamar érezteti kedvező hatásait.
Elegendő napi néhány percet gyakorolni az orron át történő lassú, nyugodt, egyenletes légzést, hogy pozitív változást tapasztalj.
Légzés jóga közben
Jógagyakorláskor ugyanolyan fontos a helyes légzés, mint a hétköznapokban. A jóga többek között éppen attól jóga, hogy
I összhangban van a mozgás a légzéssel.
A légzés segíti a mozdulatot, a póz hosszabb kitartását és a benne való elmélyülést is. A nyugodt, egyenletes légzés nyugtatóan hat az elmére és a testre egyaránt, így ha lassan, egyenletesen, és a mozgással összhangban lélegzel, a test is együttműködik Veled, és hamarabb érhetsz el látványos eredményeket.
I Az egyenletes, folyamatos, lassú légzés
nem csak a jógapózokban való fejlődés szempontjából lényeges, hanem azért is, mert aktivizálja az immunrendszert, és a testben beindulhatnak a helyreállító, regeneratív folyamatok. Amint a légzés és a mozgás finom egyensúlya felbomlik, például az erőfeszítéstől bennreked a levegő, vagy nagyon felgyorsul a légzés, az feszültséget hoz létre az elmében és a testben egyaránt. Intenzívebb pózok, sorozatok után a légzés és a szívverés természetesen felgyorsulhat, ám érdemes utána néhány másodpercet hagyni arra, hogy a légzés ismét egyenletesen, lassan és szabadon áramolhasson. A hatékony gyakorlás egyik fontos kulcsa a megfelelő légzés. Próbáld ki a légzésszinkront, a légzés és a mozgás együtt áramlását a jóga egyik legismertebb gyakorlatsorában, a Napüdvözletben.
Légzés +
Ha a kihívást jelentő pózokban is sikerül fenntartanod az egyenletes, lassú légzést, az további előnyökkel jár, és ezek a pozitív hatások már túlmutatnak a jógaszőnyegeden. Ahogy a folyamatos gyakorlás által fejlődik a test, úgy az idegrendszer is fokozatosan hozzászokik a terheléshez, jobban tudod kezelni a stresszt, és könnyebben meg fogod őrizni a nyugalmad.
I Ha jóga közben tudatosan arra figyelsz, ami történik, és végig jelen vagy, egyszerűbb lesz helytállnod a mindennapokban is.
A helyes légzés után pedig következzen akkor most
I a légzés tudománya, a pránajáma, a jógik több ezer éves titka.
A légzés tudománya, a pránajáma sokkal többet jelent egyszerű légzőgyakorlatoknál. A prána szó jelentése életenergia – ez az az energia, ami minden lényben benne van, mindent áthat, és az egészségünk fontos összetevője. Ez a levegőnél és az oxigénnél is finomabb természetű életenergia minden egyes lélegzetvételünkkel együtt áramlik. Áramlását a tudatos légzőgyakorlatokkal szabályozhatjuk, amik nem csak a megfelelő mennyiségű életenergia felvételét biztosítják, hanem azok hatékony tárolását is a testben.
Amikor lélegzünk, akkor tulajdonképpen az életerőnket terjesztjük ki. Ahhoz, hogy tartósan egészségesek és fittek maradjunk, a helyes légzéstechnika mellett az életenergiánk zavartalan áramlása is szükséges. Ha ugyanis ez az energiaáramlás akadályokba ütközik, a test működésében zavar keletkezik, megbomlik az egyensúly, és az betegségekhez vezethet.
Az energiaáramlás útjában álló akadályok megszüntetésében sokat segítenek a jógapózok, amik elsajátítása felkészít a pránajáma gyakorlatok végzésére.
Gyakorlat
Légzésritmus gyakorlása
- Ülj egyenes háttal, nyújtsd meg a gerincet, majd minden mást engedj ellazulni. Lazítsd el a vállakat, a hasat, a végtagokat, simítsd ki az homlokot és az arcot.
- Lassan, könnyedén lélegezz be 6 másodpercen keresztül (számolhatsz magadban 6-ig vagy használhatsz hozzá bármilyen alkalmazást), juttasd el a levegőt a tüdő alsó részébe is.
- A belégzés végén egyből indítsd el a kilégzést, ne tarts szünetet, 6 másodpercen át lélegezz ki hosszan és puhán. Legyen teljes a kilégzés.
- A kilégzés végén indulhat az újabb belégzés 6 másodpercig, amit aztán engedj átfordulni egy lassú, nyugodt kilégzésbe.
- Folytasd ezeket az áramló köröket, végezz el legalább 10 egyenletes légzéskört, teljesen lazán, könnyedén, mindenfajta erőfeszítéstől mentesen.
- Ha végeztél, térj vissza a természetes légzésedhez.
- Gyakorold a nap folyamán minél többször a helyes légzésritmust.
5. Befelé figyelés – Pratjahára
A jóga nyolc elemének jellemzése során eljutottunk az utolsó három taghoz, ahol a gyakorlás kívülről sokszor már észre sem vehető. A látványos mozdulatoktól így érkezünk meg lassan a mozdulatlanságba, a csendbe, legbelülre. Az érzékek és az érzékelés befelé fordítása jógaórán leginkább a relaxációban gyakorolható, ami egy nagyon hatásos stresszoldó technika.
A hétköznapi értelemben vett relaxáció és a jógikus mélyrelaxáció (jóga nidra) egészen más szintű elcsendesedést jelent, de abban az értelemben van bennük valami közös, hogy mindkettő a befelé figyelésről, az érzékelés visszavonásáról szól, és az
I aktív, cselekvő üzemmód felől a passzivitás irányába fordul.
A relaxáció a test ellazításán keresztül juttat el egy megengedő, beleengedő és elengedő minőségű állapotba. A figyelmet a külvilág felől fokozatosan irányítja befelé, az egyre finomabb folyamatok irányába. Kikapcsolni, lelassulni és mozdulatlannak maradni sokaknak nem könnyű, rendszeres gyakorlással azonban ez a készség is fejleszthető,
I a megfelelő relaxáció elsajátítása is egy tanulási folyamat.
A másik kihívás az ébrenlét és álom határán való egyensúlyozás, néhány jógázó bele is alszik az óra végi relaxációba Érdemes azonban törekedni arra, hogy a relaxáció alatt végig ébren maradjunk, és az óra végi elcsendesedés is a jógagyakorlás fontos része maradjon.
Gyakorlat: szorító-lazító relaxáció
Az életben néha aktívan jelen kell lennünk, máskor pedig nincs más lehetőségünk, mint a háttérből figyelni az eseményeket. Megtalálni az egyensúlyt a mozdulatlanság, a passzivitás és a mozgás, az aktivitás között, egy fontos képesség a jógaszőnyegen csakúgy, mint a hétköznapok során. Ennek a készségnek a gyakorlására egy jó módszer lehet a szorító-lazító relaxáció.
- Helyezkedj el kényelmes hanyatt fekvésben, legyenek kis terpeszben a lábak, és engedd oldalra kifordulni a lábfejeket.
- A karokat helyezd el távolabb a törzstől, távolítsd a vállakat a fülektől, a tenyereket pedig forgasd felfelé vagy a test irányába.
- Ha kényelmesen fekszel, és nem kell semmin igazítanod, lassan csukd be a szemeket.
- Figyeld meg a jobb lábat, majd kezdd el megfeszíteni, akár el is emelheted néhány centire a talajtól, és szorítsd folyamatosan 5 másodpercig, majd lassan engedd vissza a talajra, és hagyd teljesen ellazulni.
- Figyeld meg most a bal lábat, és azt is feszítsd meg, tartsd, majd lazítsd el teljesen.
- Folytasd a szorítást-lazítást a jobb karral: tárd szét és feszítsd meg a kézujjakat, szorítsd az alkart és a felkart egészen a vállakig, majd teljesen lazítsd el a jobb kart.
- Következik a bal kar, a törzs, és végül az arc, amikor az arcizmokat feszíted és lazítod.
- Utoljára még egyszer érezd, ahogy a teljes test ellazult.
- Maradj mozdulatlan, és lélegezz nyugodtan, egyenletesen,
- Majd lassan kezdd el megérezni, ahogy a test hozzáér a talajhoz, gyengéden mozgasd meg a végtagokat, ha jól esik, sóhajts, vagy nyújtózz egyet, fordulj át a jobb oldaladra, puhán nyisd a szemeket, és oldalfekvésen keresztül ülj fel.
6. Koncentráció – dhárana
Tudományosan bizonyított tény, hogy az utóbbi évtizedekben
I drasztikusan csökken a koncentrációs készségünk.
A kutatók ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy agyunk ráállt az internetalapú gondolkodásra, ami a korábbi lineárissal szemben egy ún. szakadozott gondolkodás. Ez a fajta működésmód pedig az elmélyülés helyett a felejtést támogatja, jelentős mértékben rontva a koncentrációt.
Koncentrálni látszólag egészen egyszerű, csupán annyit kell tennünk, hogy
I a figyelmünket egy adott dologra összpontosítjuk.
Kiválasztjuk valamit, majd ott tartjuk a fókuszt. Lehet a figyelmünk középpontjában egy tárgy, egy érzés, egy gondolat vagy akár a légzésünk áramlása.
Aki viszont próbálta már a figyelmét huzamosabb ideig megtartani valamin, bizonyára tapasztalta, hogy ez egyáltalán nem könnyű feladat! Folyamatosan jönnek-mennek a gondolatok, mindig bekúszik egy-egy sürgős teendő, egy elintézendő, megoldandó feladat, de felbukkanhat egy érzés is, vagy elterelheti a figyelmed a külső zaj.
Jóga órákon gyakran hangzik el az az instrukció, hogy „figyeld a légzésed”. A gyakorló erre teljes figyelmét a légzésére irányítja, majd pár másodperc után észreveszi, hogy elgondolkodott. Ekkor visszatér a légzésfigyeléshez, ám néhány pillanat múlva már megint gondolkodik valamin ahelyett, hogy a légzését figyelné. Ez a folyamat zajlik akár perceken keresztül, és a gyakorlás abból áll, hogy
I újra és újra vissza kell hozni a figyelmet a koncentráció tárgyához.
Ez egy teljesen természetes folyamat, koncentrálni mindannyian így tanulunk. A rendszeres gyakorlás, a nyugodt lelkiállapot, a türelem és az elfogadás önmagunkkal szemben azonban egy idő után átbillent a holtponton, és már egyre hosszabb ideig tudunk összpontosítani. Ahogy elmerülünk, belemélyedünk a koncentrációba, a gondolatok egyre ritkábban bukkannak fel, megjelennek rövidebb szünetek, csendek, apró rések, amik tulajdonképpen már kapuk a meditációba való továbblépéshez.
A koncentráció gyakorlása
Ahogy már szó volt róla, jógaórán az egyik leggyakoribb koncentrációs feladat a légzés figyelése. Ha nehezen tudod megtartani a figyelmed a légzésen, próbálj ki egy másik közkedvelt technikát, a gyertyalángra való összpontosítást (gyertyaláng trataka).
Gyakorolhatsz bármivel, hogy megtapasztald a módszer lényegét, miszerint a nyugodt tekintet és a nyugodt elme összefüggnek, tehát ha a szemmozgásod lelassítod, a gondolataid áramlása is csökken. Ez éppen olyan, mint amikor a hógömböt felrázod, és az elején még kavarog a hó, majd lassan tisztul a kép, és eltűnnek az apró pelyhek. Ugyanezt figyelheted meg a természetben is, amikor a sűrű hóesést egyszer csak felváltja a hószállingózás. Az elménkben a gondolatok is pontosan így működnek, ha hagyod őket, össze-vissza kavarognak, ám ha megtanulsz bánni belük, ők fognak szolgálni Téged, és nem Te leszel kiszolgáltatva nekik. És ez egy hatalmas különbség! Érdemes ezért edzeni nem csak a tested, de a koncentrációd is, és elkezdeni, majd rendszeres szokásoddá tenni a napi pár perces meditációt.
Gyakorlat
A koncentrációs készséged megerősítéséhez most keress egy virágot, amihez nem köt semmiféle érzelem (pl. nem az anyukád kedvenc virága és nem a kedvesedtől kaptad, szóval egy egészen „átlagos”, egyszerű, de nagyszerű példány).
Először nézd meg a maga teljességében a virágot, alaposan vezesd végig rajta a tekinteted.
Akár megérezheted az illatát is, engedd, hogy elvarázsoljon az egyszerű szépsége.
Majd irányítsd a tekinteted most már teljesen a virágra, és figyeld meg minél pontosabban, vegyél észre rajta minden apró kis részletet, engedd közel magadhoz a tisztaságát, a szépségét.
Igyekezz minél tovább rögzíteni a tekinteted a virágon, és teljes figyelmeddel merülj el a pillanatban, próbálj szinte eggyé válni a virággal.
Őrizd meg ennek a gyakorlatnak a különlegességét, és hétről hétre válassz ki valamit, aminek elmerülsz a látványában, fejlesztve közben a koncentrációd.
Tudtad?
Eckhart Tolle írja az Új Föld c. könyvében, hogy a virágok, a kristályok és a madarak régóta fontos szerepet játszanak az emberi tudat fejlődésében. Ha eltűnődsz egy virág, kristály vagy madár láttán, kinyílik a lelked, és könnyen összekapcsolódsz a belső világoddal. Ezért lett például a lótuszvirág közepében ülő drágakő a buddhizmus jelképe, a fehér galamb pedig a kereszténységben a Szentléleké.
7. Meditáció – dhjána
A meditáció szót sokféle értelemben használják, így nem könnyű eligazodni, mit is jelent valójában, és hogyan is lehet gyakorolni. Az talán az eddigiek alapján egyértelmű, hogy a relaxáció – a jóga 8 tagú rendszerében az ötödik elem – nem meditáció. Mint ahogy egy problémán való elmélkedés, a vizualizáció, a pozitív állítások ismételgetése vagy a mantrázás sem az.
I A meditáció egy módszer az elme lecsendesítésére.
Nézzük, hogyan jutunk el idáig. A koncentráció gyakorlása meghozza az összpontosítás képességét, az összpontosítás pedig segít lecsillapítani a gondolathullámokat. Ha ez sikerül, akkor már mindenféle további erőfeszítés nélkül belemerülhetünk a meditáció állapotába.
A meditáció pedig nemcsak az elme csendességével jár együtt, hanem mélyreható változásokkal. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a meditáció
I képes megváltoztatni az agy fontos területeinek struktúráját és funkcióját is.
A meditáció rendszerese gyakorlása által megváltozik a gondolkodásmódod, felismerheted a történések hátterében rejlő okokat, igazságokat és mozgató erőket. S ami talán a leglényegesebb, megtapasztalhatod a tökéletes béke állapotát, és hozzáférhetsz saját belső erődhöz, amiből a hétköznapok során bármikor meríthetsz.
Az eredmények eléréséhez pedig semmiféle előképzettség vagy feltétel nem szükséges,
I meditálni szinte mindenkor és mindenhol lehet.
Ha minden reggel néhány percet szánsz arra, hogy leülj meditálni, teljesen más irányt tud venni a napod, nyugodtabbá és koncentráltabbá válsz, és még egy nehezebb nap során is össze tudsz kapcsolódni a középpontoddal. A meditáció segít abban, hogy jobban tudatában legyél a gondolataidnak, az érzéseidnek és az érzelmi állapotaidnak, és a növekvő tudatosság által
I jobb döntéseket hozz, és teljesebbé váljon az életed.
S mi kell mindehhez? Rendszeres gyakorlás. Csupán napi néhány perc, ami bőven megtérül.
Próbáld ki most! Egy lehetőség, hogyan kezdj hozzá:
Gyakorlat
- helyezkedj el kényelmesen: ülhetsz törökülésben, valamelyik jógaülésben vagy akár egy szék elején elhelyezkedve, de ne dőlj neki a háttámlának
- nyújtsd meg felfelé a gerincet, legyen hosszú a tarkód, és finoman húzd hátra a vállakat
- a gerinc maradjon megnyújtva, minden mást lazíts el, hogy ne zavarja a meditációt
- szánj erre néhány légzésnyi időt, és lazulj bele a testtartásba
- kezdd el megfigyelni a légzésed
- figyelmed irányíthatod az orrnyílásokhoz, és gyengéden követheted a levegő útját
- ha bármikor felmerülne egy gondolat, sürgető teendő vagy érzés, csak kitartóan, de finoman térj vissza újra és újra a légzés figyeléséhez
- lélegezz könnyedén, és engedd eltűnni a be- és kilégzések közti szüneteket
- használhatsz valamilyen mantrát (pl. aum mantra) a koncentrációhoz
- engedd a figyelmed elmerülni a mantrában és légzésfigyelésben
- a gondolatok közti csend lesz az, ami majd a rendszeres gyakorlással segít továbblépni
- tartsd meg a légzéssel való összekapcsolódást, csak arra koncentrálj, hogy létezel és lélegzel
- majd lassan kezdd el megérezni a levegő lassú áramlását, érezd a test súlyát, és a kapcsolódást a talajjal
- ha jól esik, sóhajts egyet, lépj ki a mozdulatlanságból, puhán nyisd a szemeket, nézz lefelé és pislogj néhányat
- fokozatosan fogadd be a külső ingereket, és emeld a tekintetet
- lassan bontsd a testtartást
8. Az egység tudatában – szamádhi
Kitartó gyakorlás, a koncentráció tudatos fejlesztése és rendszeres meditáció révén juthatsz el egy olyan állapotba, ahol megszűnik a gondolatok folyamatos kavargása, az elme csendessé és békéssé válik.
I Itt már nincsen semmi más, csak a létezés.
Ebben a csendes, összpontosított, ellazult állapotban tiszta tapasztalatot szerezhetsz alapvető természetedről. Eltűnik a képből az ego, az én, ami egy szokatlan, néha ijesztő tapasztalás lehet. De épp ez a pont az, ami segít felismerni a valódi minőségedet, az igazi énedet, eredeti természetedet. Megszűnik a különállóság érzése, és
I felismerhetővé válik az egység, a nagyobb egész.
Ez már nem az „én”, hanem a „mi” világa, a valódi összekapcsolódásé, az egységé. Ezt a szintet valójában megtapasztalni lehet, leírni nem igazán. Ez a
I saját, belső, mély tapasztalás
nem egy hit, és nem a bölcsek tanítása, hanem a rendszeres gyakorlás, a tudatos erőfeszítés, majd az önfeladás eredménye, ami békét hoz, együttérzést, a létezés örömét.
Patandzsali, a jóga rendszerének megalkotója nem hiába említi a jóga céljaként a mentális folyamatok lecsendesítését, azt az állapotot, ami végül elvezet a samadhihoz.
